Mivel a "Clés" magazin megszűnt és bezárta honlapját, itt közöljük a Patrice Van Eersel által írt "Gitta Mallasz, la baroudeuse des anges" című cikket.

Vajon egyszerű "írnok" volt, ahogyan magát nevezte, vagy spirituális mester? Ma már egykori "tanítványai" megosztottak a kérdésben - egyesek elsősorban a könyvhöz, mások a személyhez kötődnek. Egy biztos: az egykori osztrák-magyar úszónő, a nyers, vicces és energiától duzzadó egy rendkívüli élmény katalizátora volt, amely - a Shoah küszöbén - az öröm megdöbbentő leckéjéhez vezetett. Egy leckéhez, amely pontosan a mai kérdésekre ad választ.

Gitta nélkül a Párbeszédek biztosan nem történt volna meg. "Ő, aki ragyog", ahogyan "angyalának hangja" jellemezte, egy rendkívül erős ív két pólusának egyike volt. A másik pólus, "az, aki mér", szintén nő, akinek szájából a híres Dialógusok származnak, barátnője, Dallos Hanna volt. Ő volt a teljes ellentéte: szelíd és türelmes, finom intelligenciával és nagy műveltséggel. Gitta adta az állati energiát. Hanna adta meg neki a formát. Nem volt ellentét, csak egy félelmetes szerelmi párosítás. A tanításban, amely végül kölcsönös kérdezősködésükből született, az energia és a forma, az anyag és a fény, a test és a szellem állandóan "szerelmesek egymásba", az ember pedig a kulcsot jelentette találkozásukhoz, a kulcsot az egész kozmoszhoz!

De azok számára, akik nem ismerik ezt a fenséges és tragikus történetet, meg kell határoznunk a helyszínt. Ez egy olyan történet, amelyet sok barátunk és családtagunk utólag ismerhet meg, miután Mallasz Gitta 1960-ban elmenekült a kommunista Magyarországról, és Franciaországban talált menedéket, ahol 1992-ben bekövetkezett haláláig maradt.

A jelentés robbanása a modernitás közepette

A történet a császári Ausztria-Magyarországon kezdődik. Egy magyar tábornok és osztrák feleségének lánya, Mallasz Gitta egy szlovéniai háromfejű ördög volt, akiről hamarosan az egész ország beszélt. A magyarok imádnak úszni, a fiatal lány pedig bajnok - a medencében és a Dunában is. Emellett bohóc is - mindig van érzéke a poénokhoz, amelyek hangosan megnevettetnek (az elmúlt évek házigazdái, Bernard és Patricia Montaud tudnak erről valamit). Végül pedig félelmetes szerető, akinek vőlegényei egymás után estek el, anélkül, hogy őt ez különösebben érdekelte volna. Amikor a Beaux Arts padjain találkozik Hanna Dallossal, minden ellenkezik velük. A kifinomult, szelíd zsidó tanítónők lánya, Hanna meglehetősen törékeny. De remek humorérzéke is van, és Gitta roppant mulattatja őt. Minden nehézség ellenére barátnők lesznek - miután Hanna házasságot köt Joseph Kreutzer asztalosmesterrel.

Abban az időben Budapest egy nagyon kiemelkedő modern város volt. Fiataljaink a József és Hanna által vezetett design, grafikai és reklámstúdióban dolgoznak. Az évek során a rajongásuk megfordul. Gitta őrülten csodálja Hannát, aki érettebb nála, és művészi, szellemi és lelki vezetője munkatársainak és tanoncainak. Hanna eklektikus műveltségével szenvedélyes vitákba vonja őket. Egy kis csoport alakul, köztük Lili Strauß, a szelídségéről ismert fiatal nő, aki Magyarországon a jógából származó, avantgárd testújranevelési módszert tanít...
De az idők egyre sötétebbek. Az antiszemita ideológia mindent elárasztott. Hanna, József és több kollégájuk nem dolgozhatott tovább. Gitta egy bolsevikellenes tábornok (aki 1919-ben leverte Kun Béla forradalmát) lányaként "fedezte" őket, és megrendeléseket adott le helyettük. A kis csapat titokban folytatja a beszélgetéseket. Bár Hanna, József és Lili zsidónak, Gitta pedig katolikusnak született, egyikük sem azonosította magát semmilyen vallással. Korukat megelőzve azonban minden spirituális hagyomány iránt érdeklődnek, nyugati és keleti egyaránt. A beszélgetések nagy része a hazugság körül forog, "sokkal súlyosabb, mint az erőszak". Hannára sok ponton hatottak a "nem-dualitás" keleti felfedezői, akik azt mondták neki, hogy "a test és a szellem egy", és hogy "a rossz csak éretlen jó". De a Könyv vallásai is nagyon jelen vannak. Kérdés: ha az Ige teremti a világot (mindenütt jelenlévő zsidó-keresztény téma, a Teremtéstől Szent János Apokalipsziséig), nem az az igazi bűn, ha eláruljuk őt, vagyis ha hazudunk? De mit tesznek még a világ vezetői, és nem csak a totalitáriusok? Gitta ekkor már csak egy újabb tanuló, aki Hannát hallgatja; ha túl is szárnyalja osztálytársait, az főleg a szédelgő, buzgó, eszelős műfajban van.

Kitört a háború, és a légkör ólomszerűvé vált. Mint minden magyar nemes, a diktátor Horthy sem szerette a náci németeket. Ha együttműködött is velük, azt csak távolról tette, a spanyol Franco vagy a portugál Salazar mintájára. Bár antiszemita volt, nem volt hajlandó átadni "az ő" zsidóit, akik Budapest polgárságának és gazdaságának nagy részét alkották. A nácik, mivel máshol túlságosan elfoglaltak voltak, szinte a végsőkig eltűrték ezt a függetlenséget... Ennek eredményeképpen 750 000 zsidó számára Magyarország a pokolba vezető erkély lett. Egy nyomás alatt álló tűzhely. A környező országokból tömegesen deportálták őket... és ide nem? Ötven évvel később, a háborút a pesti gettóban átélve Torok Mária, a magyar zsidó, aki Franciaországban lett pszichoanalitikus, azt mondta, hogy ebben a rendkívül feszült légkörben számos, a pesti gettóban tapasztaltakhoz hasonló jelenség zajlott. Párbeszédek az angyallal szó szerint "felrobbantak". Miről is van szó?

A kreatív inspiráció misztériuma

A kis csoport végül a Budaligetben, egy budai külvárosban talált menedéket. Ott történt 1943. június 25-én, pénteken délután három órakor, amikor Hanna és Gitta egyedül beszélgettek, egy olyan esemény, amely a tudatosság új szintjére katapultálta őket. Hanna - tudtukon kívül - hirtelen hangnemet vált, és azt mondja Gittának: "Vigyázz, már nem én beszélek", majd rendkívül szép - és súlyos - beszédbe kezd barátnőjéhez. Gitta azonnal összetört. "Vezetője" közli vele: "Majd mi leszoktatunk az értelmetlen kérdezősködésről! Az alaphang meg volt adva. Ettől kezdve tizenhét hónapon át, minden pénteken délután három órakor százszor ismétlődik meg ez a jelenség - nyolcvannyolc ilyen "párbeszéd" kerül lejegyzésre fekete moleszkinnel borított jegyzetfüzetekbe, amelyek később... harminchárom évvel később híressé válnak.
Már az első interjútól kezdve átjön a tanítás nagyon magas szintje, pazar, lapidáris és éles magyarsággal (amit a fordítóknak nagy nehézséget okoz majd visszaadni, mint minden erős költészet esetében).

Lili hamarosan csatlakozott két barátjához - és vezetője hangja végtelenül szelíd volt. Józsefnek, aki természeténél fogva szkeptikus volt, több hétbe telt, mire követte a példáját - a vezetője majdnem olyan némának bizonyult, mint ő maga. Végül mind a négyen - a négyzet alakú szerkezetet "antennaként" használva? - hogy nagyon is feltűnő üzeneteket kaptak "vezetőiktől" (az "angyal" szó csak jóval később került elő). Minden alkalommal Hanna az, aki beszél, míg Gitta és Lili felváltva rögzítik a hang válaszát a másik kérdéseire. Vigyázat: nincs automatikus beszéd, nincs transz - "Mindenképpen meg kell értened, hogy az egész tökéletesen na-tu-rel volt!" - mondogatná Gitta, aki egyszer már Franciaországba száműzetett, azzal az erős osztrák-magyar akcentussal, amit soha nem veszít el. Nincs csatornázás, nincs médiumozás! Bár...

Mi a különbség egy Mozart inspirációja között, aki bevallotta, hogy zenéjét "angyalok diktálására" kapta, és egy médiumé között, aki álmában, ki tudja, milyen tudatalatti szavakat mond ki? Jean-Yves Leloup teológus, filozófus és pszichoterapeuta kérdésünkre nem habozik azt mondani, hogy a csalók kivételével az "inspirációk" nem fajtájukban, hanem tudatossági fokukban különböznek, az alvó médium mintegy a nulladik szintet képviseli, a nagy próféta - mondjuk Mózes - pedig ugyanennek a transzperszonális skálának a másik végét (a művész abban különbözik a prófétától, hogy általában hatalmas egója van). Hanna, amikor beszél, "átlátszó" és mégis éberebb, mint valaha, annyira "formában" van, hogy olyan szavakat mond, amelyek még saját magát is meglepik! Melyek például?

Egy radikális esztétikai manifesztum

Párbeszédek az angyallal A négy barát "vezetői" (Ő, aki mér, Ő, aki ragyog, Ő, aki segít és Ő, aki épít) úgy jelennek meg, mint az "alkotó felük", akik örökre kapcsolódnak hozzájuk. A négy barát "vezetői" (Ő, aki mér, Ő, aki ragyog, Ő, aki segít és Ő, aki épít) úgy mutatkoznak be, mint "teremtő feleik", akik örökre kapcsolódnak hozzájuk - ők, akiknek tudata, még mindig az álom foglyai, úgy gondolják, hogy "teremtett felükre", az "állati" és a "mentális" felükre redukálódtak, két állapotra, amelyek az időnek vannak alávetve, és ezért arra rendeltettek, hogy a test halálával eltűnjenek. A testet azonban sohasem vetik meg, épp ellenkezőleg. A láthatatlan hírnökök szerint egy őrült szeretet vonzza össze a fényt és az anyagot. Sürgető felhívás a megtestesülésre: "A súly az út" - áll az 1943. október 1-jei interjúban. De a gravitációban való részvétel csak örömben történhet: hogy beteljesítse sorsát, az embernek örömmel kell súlyoznia! Ez távol áll az asztrális utazástól. A bánattól is messze van. A szenvedés csak az állatoknak hasznos, akiknek iránytűként szolgál. Nincs megalázó önmegtartóztatás: a szexualitást például az "Ember" megteremtésének felsőbbrendű kapujának tekintik, nem pedig a "sok ember" létrehozásának. Az isteni (a magyarban a lefordíthatatlan "Ö" névmással jelölve, se nem hím-, se nem nőnemű, se nemtelen) az állandó innováció kiáradásában valósítja meg magát, amelynek minden ember szereplőjévé válhat, feltéve, hogy meri életét és kérdéseit ennek a "radikális esztétikai manifesztumnak" a szintjére emelni, ahogy Michel Cressole írta a következő könyvébenFelszabadulás1990. július 5-én. Az "útmutatók" különös hangsúlyt fektetnek az isteni erőnek erre az "örökké új" aspektusára, amelynek alázatos hírnökei, a zsidó Kabbalára emlékeztető angyali hierarchiába fogva.

Táncolj örömödben a Shoah-ban!

Mivel a nácik érezték, hogy vereségük elkerülhetetlen, 1944 márciusában megszállták Magyarországot. Néhány hét alatt deportálták a zsidó közösség 95 {124e548c0c0c036308b7597490134b369ee48a128e5dff1c887b141ac081cfaf96} tagját, akiket korábban megkíméltek, most pedig egyenesen a kemencékbe dobtak! Ekkor Mallasz Gitta megszűnik puszta asszisztensnek vagy néma katalizátornak lenni, és színésznőjévé válik annak a "kísérletnek", amelyet az angyalok elmondása szerint a négy baráton "próbálnak ki".

A tábornok lánya a kivételes katolikus értelmiség sürgetésére kezdetben beleegyezett, hogy egy egyenruhákat gyártó "háborús gyár" vezetését vállalja, ahol - mint Schindler listájában - a varrónőkké sietve átalakított zsidó nőket rejtegetik. De míg közülük mintegy százan megmenekülnek (gyermekeikkel együtt), Hanna és Lili a deportált halál mellett dönt (József előttük megy). Az utolsó csepp energiájukig, meghajolva, de nem megtörve, továbbra is formát adtak a leghihetetlenebb és legpimaszabb üzeneteknek. A háború? Egy régi reflex, egy szokás, egy rutin, egy halálos unalom... - a "Hazug" minden jele. Az igazi béke még ismeretlen az emberiség számára: ez az Ég és a Föld házasságának tánca, és ezt az ember valósítja meg, aki tudatában van teremtő szerepének, és ezért halhatatlan! Egészen a végsőkig, a hadiüzem "parancsnoki barakkjában", és még utána is Ravensbrückben, Lili és két másik nő (köztük Eva Dànos, aki túlélte és tanúvallomást tett) támogatásával Hanna és Lili, bár szomorúságtól áthatva, elfogadták a meghívást, hogy "az új világ körvonalát táncolják", és átadják a deportáltaknak, akik sétáló hullákká változtak, de még egyszer utoljára mosolyogtak, és nem hittek a fülüknek.

Az üzenet eljuttatása a világhoz

Mallasz Gitta egyedül élte meg az eposz másik felét. Miután sikerült a kommunista Magyarország Nemzeti Balettjének díszítője lenni (annak ellenére, hogy apja bolsevikellenes tábornok volt!), beutazta a világot, és megvárta szülei halálát, mielőtt politikai menedékjogot kért volna Franciaországban. Ezután hosszú felemelkedés kezdődött, a túléléssel (lemezborítók tervezésével), majd a csodával határos módon megőrzött jegyzetfüzetek tartalmának lefordításával foglalatoskodott. Walder Laci, egy magyar menekült, aki színlelt házasságban házasodott, de az igazi (és egyetlen) férje lett, valamint néhány barátja (köztük Françoise Maupin és Kardos Margit) segítségével Mallasz Gitta tizenöt év alatt egy kiadható francia nyelvű szöveget készített. Dominique Raoul Duval, az Aubier szerkesztője volt az, aki kitalálta a címet. az angyal válaszol (Gitta címe volt: A 4 hírvivő ). Ami a promóciót illeti, arról három rádiós gondoskodik majd, akiket magával ragad a besorolhatatlan magyar lelkesedése: Claude Mettra, a France Culture-tól, és Jacques Chancel, a France Inter-től - utóbbi, aki nagyon szkeptikusan kezdi Gitta "Radioscopie"-ját, és döbbenten fordul meg az adás közben, miután Gitta, ihletetten, felolvastatja vele az adásban a mosolyról szóló passzust...

Néhány év alatt Párbeszédek a világ minden tájára lefordítják, Mallasz Gitta felügyelete alatt, aki Robert Hinshaw, a Jung Alapítvány szerkesztőjének segítségével több fordítást is el tudott érni nagy elmék, gyakran zenészek, például Narciso Yepes és Yehudi Menuhin támogatásával. Gitta, aki kategorikusan elutasította, hogy guru legyen, és kifejezetten megtiltotta, hogy bárki a Dialógusok tolmácsolójaként vagy értelmezőjeként lépjen fel, immár özvegyen, arra készült, hogy egy dordogne-i faluban fejezze be életét. A sors azonban másként döntött...

81 éves volt, amikor a 2CV-vel egy viharban egy másik autónak ütközött, és mindkét karját eltörte. Mivel már nem tudott vezetni, Kardos Margit tanácsára örömmel fogadta el egy melegszívű férfi meghívását, aki évek óta szervezte az általa néha tartott konferenciákat: Bernard Montaud. Feleségével, Patriciával együtt meghívta az öreg kalandort, hogy jöjjön el hozzájuk a Côtes du Rhône-i szőlőhegyek közepére.

Ez volt az utolsó és meghökkentő szakasza a már amúgy is mozgalmas pályafutásának. Házigazdái - és olvasók százai - nyomására, hogy a lehető legkonkrétabb módon magyarázza el, hogyan léphetünk kapcsolatba "kreatív felünkkel", Mallasz Gitta végül beleegyezett, hogy megtanítsa a legegyszerűbb módját annak, hogy mindannyian meghalljuk belső vezetőnk hangját (és ne a téveszméinkét!), egy bensőséges párbeszédben, amelyet végül az emberi állapot "természetes funkciójaként" jellemzett.

Bővebben

La Source blanchel'étonnante histoire des dialogues avec l'ange, Patrice van Eersel, kiadó: Grasset és Livre de Poche.