Mallász Gitta csodálatos hétköznapisága

Nincs szükségünk csodákra, ha csodának éljük meg a jelent

(Jeanne Gruson interjúja a Nouvelles CLÉS Magazinban jelent meg 1989-ben)

Amikor elolvastam az „ Az angyal válaszol” című könyvet, Mallász Gittát valamiféle misztikus alakként képzeltem el. Olyan valaki, akivel az angyalok beszélgetnek nem lehet más, mint dicsfénnyel övezett szent, lenyűgöző bölcsességű, szinte földöntúli lény. De az összes feltevésem szertefoszlott, hiszen egy mozgékony kis nővel találkoztam, akinek sziporkázó humora, gyakorlatiassága, szenvedélyes életszeretete, és áradó természetessége lenyűgözött.

Gitta Mallasz et Jeanne Gruson (Mallász Gitta és Gruson Jeanne)

Mallász Gitta: Bizony, én igencsak hétköznapi ember vagyok, és hogy az Angyal megszólított négy olyan köznapi személyt, mint amilyenek mi magunk voltunk, kiválóan példázza, hogy mindenkinek lehetősége van most kapcsolatba lépni saját Angyalával.

1943-ban Hanna, József, Lilli és Gitta – a négy fiatal művész kis baráti társasága, egy Budapest melletti falucskában éltek, ottani közös műtermükben. Hárman közülük zsidók voltak, Gitta pedig egyedüli keresztényként nem gyakorolta közöttük saját vallását. Együtt mégis valami teljesen mást, újat kerestek, egy olyan igazságot,amelynek létét sejtették, de hollétéről, és megtalálásának módjáról nem volt tudomásuk. Elhivatottságuk erős volt, és egy nap, egész pontosan június 25-én, Hanna hangján keresztül az Angyalok megkezdték velük heti párbeszédeiket. A legutolsót 1944. november 24-én tartották. Hanna, Lilli, József hamarosan meghaltak egy koncentrációs táborban. Gitta maradt csak életben. Feladata lett, hogy megismertesse a világgal ezt a 88 beszélgetést. Mára az Az angyal válaszol című könyvet12 nyelvre fordították le. Tanítása azokat célozza, akikben megvan a vágy és a felelősség, hogy kezükbe vehessék saját lelki fejlődésüket. Az, hogy Gitta teljesen mindennapi, az életből fakad, és beszélgetni vele igazi ajándék.

Nouvelles Clés: Az angyalokról az én kultúrámban az érzelgős, elavult képek jutnak eszünkbe- hogy a giccset ne is említsem. Meglepődtem, hogy a könyv angyalai nagyon nem ilyenek.

Mallász Gitta: Azt tapasztaltam, hogy „az angyal más, egészen más.” Egyébként ez a címe a következő, Aubiernél készülő könyvemnek is. Úgy tudnám leírni Őt, mint egyfajta kiegészítő lényegünket, a fénnyel való azonosságunkat. Ő a mi élő részünk, mi pedig az ő megelevenedése vagyunk. Ő a láthatatlan előképünk, mi pedig az ő látható rajzolatai. Ő a velünk azonos időtlenség, mi pedig az ő véges megnyilvánulásai vagyunk az időben. Ő a mi intuitív részünk a szellemi világban, mi vagyunk az ő végrehajtó részei az anyagi létben. Egy nap, amikor a mi tudatunk egyesül az övével, egyszerre fogjuk megélni ezt a két állapotot. Az élet Egy lesz.

Nouvelles Clés: Egy nap… mégis hány évszázadot kell még várnunk addig?

Mallász Gitta: Az angyalok világában ez a változás már küszöbön áll. De mivel ők nem a mi tér-időnkben léteznek, elég nehéz pontos választ adnom erre a kérdésre. Egy biztos, az ember hatalmasat fejlődik manapság. Egy nagy, ismeretlen Tavasz kezdődik, egy születőben lévő emberiség Tavasza.

Nouvelles Clés: Van valami sejtése arról, milyen lesz majd ez az Ismeretlen Tavasz?

Mallász Gitta: A természetben a tavasz minden évben eljön. Felébreszti, növekedésnek indítja a szunnyadó magvakat. Az emberiség számára a tavasz most jön el először.

Most fejlődnek az első csírái az új emberiségnek.

„A tavasz itt van.

Itt, hol az élet rejtőzik és ki kell hajtania.

Az idő rövid:

Örök álom, vagy örök élet? A fa most először hoz gyümölcsöt.

Rügyek, gyümölcsök ígéretei, ne késlekedjetek!

Törjétek át azt, ami elaggott!

Mostanra ez már mind elhatároztatott. »

Néha, egy múló pillanatra megadatik nekem, hogy lássam, milyen úton halad most az emberiség. Hamarosan elkezdünk egy anyag-fény testet kifejleszteni. A Tavasz erőinek roppant hulláma fényárként elönti bolygónkat, felébresztve az Új Tudatosságot. És ezt mindenki megkapja, aki képes vele élni, és még fontosabb: aki képes tovább adni.

Nouvelles Clés: Valóban gyakori kérdés a könyvben az Új Emberiség. Nem gondolja, hogy ez idejét múlt gondolat?

Mallász Gitta: Idejét múlt? Úgy találja, hogy az emberiség teljesen tökéletes és nincs szüksége további fejlődésre? A ma embere engem csak egy majdani mestermű zavaros vázlatára emlékeztet. Minden nagyjából jelen van, de még semmi sincs a helyén.

„Nincs még itt a valós emberi tudás,

Mivel hogy az ember sincs még itt,

Az ember oly elképesztően hatalmas,

Hogy hatalmasabbat még nem láttam előtte.”

És ami talán félelmetes, mi vagyunk egyszerre a mű és a műalkotás. Mi vagyunk saját magunk formálói. A nagy isteni terv nem elég önmagában. Mindannyian felelősek vagyunk érte és minden pillanatban részt vállalunk szabad akaratunkkal a teremtésében. Az ember híd a teremtett és a teremtő világ, az anyag és a fény világa között.

Nouvelles Clés: És mi, emberek, most hol tartunk éppen?

Mallász Gitta: Gyermekek vagyunk még, de lassan elérjük a serdülő kort. És ahogy csak egy bizonyos fizikai érettség után válunk képessé a testi szerelemre, úgy kell egy bizonyos lelki érés az univerzális szeretetet megéléséhez. Itt indul majd szakadatlan kutatásunk. De mit is keresünk? Olyan szeretetet, ami nem plántál belénk többé illúziókat, vagy lelkesítő feladatokat, esetleg az életünk értelmét? Ha ebbe a kutatásba bele tesszük minden mozgósítható erőnket, akkor, de csakis akkor kipattanhat a szikra, megadva a felismerést: „egy vagyok a fénnyel”. Itt kezdődik történetünk az univerzális szeretettel . Egyedül az ember képes a világon egyszerre tudatosan megélni az ég és a föld erőinek egységét az áthatottság mámorában. És ez a szerelem egy új gyermeket hoz világra, egy halhatatlan gyermeket, akinek anyagi testét már áthatja a fény. Létrejön a teremtés mesterműve: Mi magunk.

Nouvelles Clés: Ezek csábító lehetőségek, de vajon nem csupán képzelgések-e? És segíthet-e egy angyal nekem megoldani bármilyen hétköznapi gondomat?

Mallász Gitta: Természetesen! Az első lépés, hogy tudatosítjuk magunkban, képesek vagyunk kapcsolatot teremteni az „egy vagyok a fénnyel”, az angyalommal, vagy akár a Belső Mesteremmel a név, amit neki adunk, nem fontos. Csak a találkozás, ami egy teljesen természetes találkozás.

„Ami itt van, az mind természetes

Kik szólnak együtt?

Megtették nekem, megfogalmazták kérdésem, egyszerűen, pontosan, tömören, de a kérés az, ami fontos. Az angyal egyetlen igénye az elmélyült figyelem.

Legyetek figyelmesek!…

A szó teremt.

Mindent összegyűjt…

Ő a középpont.

Hibáidat szavakba öntötted,

Azok így szikrává válhattak.”

Csak a kérdés felszíne az, amire válaszolni tudok, és ez a válasz soha sem bizonyosság. De az angyalok adta távlatok segítenek megtalálni saját megoldásainkat.

Nouvelles Clés: Ez ilyen egyszerű volna?

Mallász Gitta: Igen, de a párbeszéd önmagában nem elég. Az angyal számára rendkívül fontos a tett. Az autóbalesetem óta, körülbelül egy éve, barátaimnál, Bernard és Patricia Montaud-nál lakom. Észrevettem, hogy nagy érdeklődés övezte az Art’ As, a Bernard alapította művészeti társaság tevékenységét, ahol a „jó cselekvés” művészetét tanították. Tetszett nagyon, hogy nem arról volt szó, hogy valahogy a szellem magasabb szféráiba emelkedjünk, hanem hogy megtanuljunk tudatosan élni a jelenünkben. A testbeszédet használták eszköznek, a „mozdulatlan ülést”. A test kényelmetlen helyzete és a mód, ahogyan azt kezeljük, mindig elárulja a hozzáállásunkat az élethez. Itt addig nem nyugszanak, míg egy ilyen állapotban nem találnak egy olyan konkrét cselekvést, valami egyszerűt, személyeset, amelynek segítségével előre juthatnak saját előképük, saját angyaluk felé vezető útjukon. Én nem gyakoroltam egyáltalán olyasmiket, mint a mozdulatlan ülés, de amikor találkoztam az Art’ As tagjaival, meglepődve vettem észre, hogy ott micsoda szigorú, a jelenben felelős cselekvésre építő, életörömre ráébresztő oktatás folyik. Egy ilyen biztos alapra bármelyik angyal tud építeni.

Nouvelles Clés: Próbált közben más szellemi ösvényeket is?

Mallász Gitta: Nem, az angyal az ellenkezőjét mondta:

„Felmentelek minden mástól.

Járd a saját igaz utad.

A többi neked mind tévút. »

Ez az én egyéni ösvényem. Nm baj, ha mások más utat választanak, csak legyen meg benne a felemelkedés lehetősége.

Nouvelles Clés: Önnek nincsenek tanítványai, nem alapított iskolát, ashramot. Van egyáltalán bármilyen lehetőség önnel kapcsolatba lépni?

Mallász Gitta: Persze. Hat „konferencia-találkozót” tartok évente Lyon-ban. Ezek a kérdezz-felelek jegyében zajlanak. Imádok a Párbeszédek előadóival ping-pongozni.

Nouvelles Clés: Ha meg kéne határoznom önt röviden, azt mondanám, ön ragályos, mert az életet terjeszti.

Mallász Gitta: Egyszerre téved és mond igazat. Téved, mert, mert nem én terjesztem az életet, ez az Angyalok üzenete. Igaza van viszont abban, hogy az élet gyorsabban terjedhet és terjed is bármilyen betegségnél.

Nouvelles Clés: Ez nem zavar másokat?

Mallász Gitta: A zavar szerintem erős kifejezés, de tudom, hogy csalódást okozok néhányaknak, mivel hogy nem vagyok új madárfaj az ezotéria állatkertjében. Egyszerűen csak ezt vallom: az angyalokkal való találkozás természetes, és megsemmisít minden érzékek által támasztott elvárást. A nagy, rejtélyes,érzelgős borzongás véget ér. Az angyalokkal a mindennapok apró tetteiben találkozunk. Már tökéletlenségünk kis elfogadásával bevonzzuk a tökéletest. Csak az elvárások nélküli üresség vonzza be a hívatlan isteni lényeget. Csak a szomjúság vonzza a mámorító italt. Nincs szükségünk csodákra, ha csodának éljük meg a jelent.

„A csoda már itt van lent, a lábunk alatt.

Az új világ nem ismer majd csodát.

A régi csoda lépcsőfok az újhoz.

Ide símulnak a kicsik.

Ami jön, az a megfoghatatlan ok-okozat. »

Francia nyelvről fordította: Murányi Marcell Balázs

http://www.cles.com/enquetes/article/gitta-mallasz-l-emerveillement-ordinaire

 

Les commentaires sont fermés.